X
Bezárás
Olvasási beállítások
2025.10.31
Együttlátva Többet Látunk!
Múzeum+ a Szépművészeti Múzeumban október 15-énKedves múzeumbarátok!Örömmel számolunk be arról, hogy a Szépművészeti Múzeumban a Fehérbot nemzetközi napján ismét volt Múzeum+ program, melyre a szervezők szeretettel hívták és várták az Együttlátók Alapítvány múzeumbarát csapatát.
Az akadálymentes tárlatvezetést "Reneszánsz mindennapok" címmel Goda Zsófia Művészettörténész tartotta. Magyarázatát szemléletesség és sokoldalú megközelítés jellemezte. Miközben elmesélte a látnivalókat, a hozzájuk kapcsolódó háttérinformációkkal együtt, tapintható tárgyakkal, ruhadarabokkal és zenehallgatással, valamint különleges illatokkal egészítette ki mondandóját. Az este folyamán 4 festménnyel ismerkedhettünk meg. Ezek kapcsán volt szó a születésről, házasságról, az otthonok berendezéséről, tisztálkodási szokásokról, de a szépítkezés és a divat is szóba került. Képzeletünk segítségével 500-600 évet utaztunk vissza az időben a festmények tanulmányozása során. Ferrarában, Firenzében és velencében jártunk.
Az első festmény a "Thalia" címet viselte. Egy nyári tájban egy hatalmas méretű trónszéken egy női alak ült, a kép díszes és elgondolkodtató volt. Megtudtuk, hogy a reneszánsz korban Itália jómódú városi polgárai előszeretettel kerestek menedéket vidéki villáikban a nyár hősége vagy a járványok elől. Az épületek falait gyakran a múzsák képeivel díszítették. Ez a festmény a ferrarai hercegek Belfiore "szép virág" villájában volt. Michele Pannonio festette, a név azt sugallja, hogy Magyarországon (Pannóniában) született. Elképzelhető, hogy barátság is fűzte a ferrarai hercegi családhoz.
A következő festményen egy bibliai jelenet volt látható: Eszter királyné, amint hívatlanul a király színe elé járult szolgálóival. Emiatt a vakmerő tette miatt akár halálra is ítélhette volna őt a király. Eszter bátor cselekedetének az volt a célja, hogy megmentse a zsidó népet. A király megbocsátott Eszternek, és ezt az előtte hódoló asszony homlokára irányított jogarral jelezte. A zsidó nép is megmenekült. Látható volt a festményen egy faládika, melyben a lány hozományát helyezték el, és mely gazdagon volt díszítve.
A harmadik, egy nagy méretű festmény középpontjában a női szépítkezést örökítette meg a festő: fürdés után egy nő lábát törölgetik a szolgálói, haját fésülgetik, miközben távolról, egy erkélyről egy férfi figyeli a történéseket. Látszik a szemén, szerelemre gyúladt. Itáliában, Firenzében játszódik a jelenet a 16. században. Zene segítségével a Reneszánsz világába képzelhettük magunkat.A festmény bibliai történetre utal, amikor Dávid király meglátta és megszerette a fürdőző Betsabét.
A negyedik kép a 16. század velencéjébe vitt minket. A Tiziano által megfestett dózse képmás kapcsán sok érdekességet tudhattunk meg tárlatvezetőnktől. Velence köztársaság volt, és a közösség választotta meg a dózsét, tehát nem apáról fiúra öröklődött ez a tisztség. Már a 14. századtól fogva kialakult, hogy minden dózse portréját megfestették, és ezek a képek a palota falait díszítették.
Valóban élménydús és információgazdag, akadálymentes tárlatvezetésen vehettünk részt.
Köszönjük a szervezést és a lehetőséget a Szépművészeti Múzeum munkatársainak, különösképpen Boda Zsófi tárlatvezetőnknek.
Az Együttlátók Alapítvány részéről Buda Mária Magdolna önkéntesünk szervezéséért és lelkiismeretesen megírt beszámolójáért vagyunk hálásak.
Együttlátók Csapata
