2024.08.27
Együttlátva Többet Látunk!
Az Együttlátók 15 fős kiránduló csapata augusztus 17-én, szombaton Buda Mária Magdolna szervezésének köszönhetően kirándulni indult a Nyugati Pályaudvarról. Vonattal utaztunk Nagymaros-Visegrádra, ahol a helyi piac étvágygerjesztő termékei között áthaladva szerencsésen megtaláltuk a hajóállomást.
Hamarosan egy nagyszerű hajóutazásnak lehettünk részesei a Dunakanyarban. Csodálatos panoráma tárult látó embertársaink szeme elé, akár jobbra, akár balra tekintgettek. De a víz illata, hullámzása és a felső szinten a szél kellemes fuvallata minket is kényeztetett, akik a látványban kevésbé tudtunk gyönyörködni. Visegrád-Nagymaros-Zebegény-Dömös-Nagymaros-Visegrád útvonalon közlekedett a hajónk. Amikor Zebegényből Dömös felé haladtunk, a Pilis hegyeit csodálhatták meg útitársaink. Dömösről hajónk visszatért Nagymarosra, majd Visegrádra vitt bennünket tovább. Sokan megcsodálhatták már a hajóról a Fellegvár sziluettjét.
Ám amikor Visegrádon szárazföldet éreztünk a talpunk alatt, egy készülődő vihar elbizonytalanította társaságunkat az előre gondosan megtervezett úticélunkat illetően. Aggodalommal figyeltük a fekete felhők gomolygását, az esőcseppek zivatarral fenyegető csapkodását. Végül úgy alakult, hogy a nagyobb távolság megtételét kívánó Fellegvár helyett a közelben biztonságosan elérhető királyi palotát látogattuk meg elsőként.
Többek között megtudtuk, hogy a középkori királyi rezidencia Visegrád egyik büszkesége. A Tatárjárás idején elpusztult régi ispáni vár helyett IV. Béla építette fel a ma is álló új visegrádi várat, melynek fénykorát I. Károly, I. Lajos, Zsigmond és I. Mátyás uralkodása jelentette. A palotában megtalálható kiállítás ezen királyok Visegrádját mutatta be. A látogatásunk során megtapintottunk egy-egy oszlopdarabot, ablak- és falmaradványokat, de egy jól kitapintható domborművet is felfedezhettünk, mely gyűrűt tartó hollót ábrázolt. A továbbiakban lépcsőkön haladtunk felfelé és lefelé, királyi lakosztályokat, ebédlőt, különböző tereket jártunk be. Több helyen is leltünk szépen helyrehozott és kiállított cserépkályhákat is, melyek a múltat idézték. A falakon elhelyezett tablók, ismertetőtáblák, kordonokkal védett bútorok is sokmindent elárultak a középkori királyok életéről. A palota történetét összefoglaló kisfilm is érdekes volt, örültünk, hogy az animációval készített képsorokat lényegre törő, remek narráció kísérte.
Az egyik teraszon megcsodáltuk a szökőkutat. Aztán felkerestük a gyógynövénykertet, melynek illatos gyógynövényeinek és fűszernövényeinek leveleit mind-mind megsimogattuk, megillatoltuk. Ezt követően a gyümölcsös kertben is tettünk egy kellemes sétát, ahol megtapintottuk az érő fügét, az almát és körtét, a gránátalmát és naspolyát, melyek az eltérő fazonú ágakkal és levélformákkal együtt mind érdekes tapasztalatot jelentettek a nem látók számára is.
Végül a büfében, aki szeretett volna, kávéval vagy más frissítővel kényeztette magát.
Ezután elsétáltunk a Nagy-Villám oldalában, a Sibrik-domb mellett fakadó Mátyás-forráshoz. Meghallgattuk a víz csobogását, voltak, akik kezet is mostak benne, és picit meg is pihentünk ennek a jelentős vízhozamú forrásnak a közelében.
Ezt követően ellátogattunk a Salamon-toronyhoz, mely az alsóvár lakótornya, a korszak magyarországi építészetének szinte egyedülálló épülete. A 14. század elején a várat Csák Máté birtokolta, tőle I. Károly ostrommal foglalta el. Az Anjou király 1323-ban helyezte át székhelyét Temesvárról Visegrádra. Erre az időszakra tehető a Salamon-torony átépítése is.
A legtöbben a legfelső szintre is felmerészkedtünk, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a környékre.
A nap végén kellemesen elfáradva indultunk hazafelé. Voltak, akik távolsági autóbusszal, voltak, akik komppal és vonattal tértek vissza a fővárosba. Esővel egész nap nem találkoztunk, az időjárás igazi kirándulós időjárás volt.
Ez a nap végül az újratervezések és egymásra hangolódások napja volt a csoporttagok számára.
Miközben hazafelé tartottunk, többen is kíváncsian nézegették lépésszámlálóik eredményét, amik több mint 1800 lépést mutattak. Szóval ezen a napon már nem volt kilóméterhiányunk, mire hazaértünk.
Hálásan köszönjük a kirándulás megszervezését, és a résztvevők aktív részvételét.