2026.06.29
Együttlátva Többet Látunk!
Hálás szívvel tájékoztatjuk Önt júniusban megvalósult programjainkról. Amit terveztünk, sikeresen meg is tudtuk valósítani. Önkéntes segítőink jóvoltából és aktivitásának köszönhetően tervezett programjaink bővültek is a hónap során. Számos külsős programon is jelen voltunk, melyeket nem mi szerveztünk, de személyes részvételünkkel erősítettünk.
A programokról időrendi sorrendben számolunk be.
A beszámolókból megismerheti alapítványunk tevékenységét, és bízunk abban, hogy Önnek is kedvet csinálunk ahhoz, hogy a közeljövőben ellátogasson hozzánk és személyesen részt vegyen programjainkon.
Június 3-án, szerdán az Együttlátók Alapítvány hatfős csapata látogatást tett a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületében. A győri tagtársak szeretettel fogadtak bennünket.
Délelőtt közösségépítő játékokat játszottunk a játszani szerető egybegyűltekkel. Sokat nevettünk, jól szórakoztunk. Több játék is elnyerte a jelenlévők tetszését, közéjük tartozott az az egyszerű, mondatbővítős nyelvi játék is, melyben minden szó "s" betűvel kezdődött, és mely alaposan megtornáztatta az agyunkat. Valahogy így hangzott a közösen megalkotott mondatunk: "Sármos Somogyiék sáros sündisznója a sárga sapkás, sortos, süket Sanyival Soltvadkerten a sűrű sötétben sokszor sokáig sandán sunyított." Hogy miért? Talán majd egy másik játékból az is kiderülhet.
A játék után vendéglátóink finom ebéddel vendégeltek meg. Az ízletes gulyásleves és pogácsa után édes házisüteményeket fogyasztottunk.
Az eső sajnos nem tette lehetővé, hogy séta keretében Győr nevezetességeivel megismerkedjünk, ugyanakkor kitűnő elfoglaltságokat kínáltak részünkre az Egyesületben. A kézimunka-szobában megcsodáltuk a gyöngyből fűzött alkotásokat, a horgolt gyönyörűségeket. Majd a sportszobában a fittness-gépeket próbáltuk ki. Egyik jobb volt, mint a másik! Szinte minden izomcsoportunkat megdolgoztattuk.
Nagyon jól éreztük magunkat Győrben. Köszönjük vendéglátóinknak az élményekben gazdag együttlétet. Bízunk a folytatásban.
Győri kirándulásunk során találkoztunk Reiderné Horvát Izabellával is, akitől már az előző években is sok csodaszép horgolt, illetve gyöngyből fűzött kézműves ajándékot kaptunk. Ezúttal egy dobozba szépen elrendezett gyöngyös gyönyörűségekkel lepett meg bennünket Bella. Az angyalkákat, harangokat, csillagokat, szívecskéket, keresztformákat, térbeli hatágú csillagokat Bella saját kezűleg fűzte. A gömbalakú kulcstartókat Braille-felirattal is ellátta, ami a színek tekintetében azt jelenti, hogy akadálymentesítette a termékeket, hiszen mi, nem látók is megtudhatjuk, milyen színű gyöngyökből készültek az alkotások.
Később postai csomagban további ajándékokat is kapott az Együttlátók Alapítvány: mégpedig arany, ezüst és fehér színű gyöngyökből fűzött rózsafüzéreket. Van olyan rózsafüzér, melyre Bella saját kezűleg gyöngyből alakított ki keresztformát, és vannak olyanok, melyekre előre megvásárolt keresztet fűzött.
Köszönjük szépen Reiderné Horváth Izabella keze munkájának szépséges gyöngydíszeit, irántunk való jóindulatát.
Mindaz, aki az Együttlátók Alapítvány székhelyére betér, személyesen is megcsodálhatja és vásárolhat is a kézműves termékekből.
Június 5-én, 14 órai kezdettel a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusa, Szűcs Bernadett akadálymentes tárlatvezetést tartott az Együttlátók Alapítvány csapatának. Az egyiptomi gyűjteményben megtartott program címe: "Titkokkal teli egyiptomi templomok" volt.
A tárlatvezető jóbarátként köszöntötte az Alapítvány baráti körének tagjait. Gazdag és sokoldalú információkat hallhattunk az egyiptomi vallásról, a legismertebb istenekről, a papok szolgálatáról és az áldozatokról.
Megtudtuk, hogy az ókori egyiptomi templomok nem csupán istentiszteleti helyek, hanem a kozmikus rendet fenntartó istenségek földi lakhelyei és hatalmas gazdasági központok voltak. A vallás alapja a természetfeletti erők tisztelete és a fáraó isteni eredetének elismerése volt. Az egyiptomiak több mint száz istent tiszteltek, akik a természet erőit és az elvont fogalmakat testesítették meg. Hórusz az egyik legfontosabb egyiptomi isten. Sólyomként vagy embertesttel és sólyomfejjel ábrázolták, Ízisz és Ozirisz fia. Ré Egyiptom legfőbb istene, heliopoliszi napisten.
Betti nemcsak mesélt, hanem tárgyak kézbe adásával szemléltette is mondandóját. Kézbe vehettünk két istenségszobrocskát, majd árpaszemeket tapintottunk meg, valamint egy lótuszvirágot is, persze ez utóbbi műanyagból volt. Meglepődtünk, hogy áldozati kenyereket nemcsak árpából, hanem lótuszvirág magvaiból is készítettek. Szimatoltunk porított foghagymát, illetve más fűszernövényt is. Végül tapintással tanulmányozhattunk egy macska- és egy sólyommúmiát is.
Végül tárlatvezetőnknek egy kedves témájáról is hallhattunk, mégpedig az "istenfülekről". Az ókori egyiptomi „isten fülekkel” díszített sztélék olyan fogadalmi (votiv) emlékművek, amelyeket az egyszerű emberek állítottak isteneiknek. A kőre vagy mészkőre faragott, olykor élénk színekkel festett fülek azt a célt szolgálták, hogy az istenek – különösen Ptah vagy Ámon-Ré – közvetlenül meghallgassák és teljesítsék az imákat, könyörgéseket.
Hálásak vagyun Szűcs Bernadettnek a barátságos fogadtatásért, a lelkiismeretes felkészültségért és a nagyszerű tárlatvezetésért. Mindig szívesen és örömmel jövünk, mert tudjuk, a Szépművészeti Múzeum visszavárja az Együttlátók múzeumbarát csapatát.
Június 5-én, estefelé megnyílt a keresztény filmklub képzeletbeli kapuja az Együttlátók Alapítvány székhelyén. Szép számban gyűltünk össze, hiszen kíváncsiak voltunk Guttmann: egy kivételes ember című alkotására, melyet Fekete Csilla Andrea narrált számunkra. Remek volt a filmválasztás, és nagyszerű volt a narráció is, amit ezúton is szívből köszönünk.
A filmvetítést követően asztal mellé telepedve teáztunk, sütiztünk és beszélgettünk a látottakról, hallottakról. Megállapítottuk, hogy szeretjük azokat a filmeket, melyek igaz történeten alapulnak, mint ez a mélyen megindító brit életrajzi dráma. A film a modern gyógyászat egyik legnagyobb úttörőjének, a náci Németországból Angliába menekült Dr. Ludwig Guttmannak állít emléket, aki a bénult betegek rehabilitációját forradalmasítva megalapozta a paralimpiai játékokat. A film bemutatja, hogyan szakított a korábbi gyakorlattal, amikoris a gerincvelő-sérülteket és paralízisben szenvedőket csupán ágyhoz láncolt, „elveszett” esetként kezelték. Ehelyett ő emberséget, célt és aktív mozgást adott a betegeknek.
A beszélgetés során szívesen idéztük fel a minket megérintő eseményeket, mondatokat, mint a beszámolónk címadó mondatát is, mellyel az orvos a betegeket bátorította és küldte a való életbe.
Köszönjük a filmélményt és a beszélgetést minden jelenlévőnek.
Mi is csak azt tanácsolhatjuk, hogy itt a nyár, a szoba falai közül "Menjetek ki a világba..."
Június 8-án a baráti társaság a nyárról és különböző hétköznapi praktikákról beszélgetett a Terefere-klubban.
Gyorsan eltelt ez az évad, és októbertől júniusig sokmindenről esett szó. A résztvevők aktívak voltak.
Tervezzük a folytatást. Szeptemberben új témákkal jelentkezünk, Ön is csatlakozhat a csapathoz.
Június 12-én évadzáró, hálaadó szentmisén vettünk részt az Együttlátók Alapítvány székhelyén. József atya Jézus Szíve tisztelete alkalmából mutatta be a szentmisét. Az ünnep fényét emelte, hogy Pécelről érkezett gitárosok és énekesek muzsikáltak a liturgián.
Az olvasmányt, szentleckét és könyörgéseket látássérült testvérek olvasták fel.
A szentmise végén József atya személyesen mondott köszönetet a jelenlévőknek egészéves munkájukért, és jelképes ajándékkal viszonozta sokoldalú önkéntes segítségüket.
Az alkalom agapéval folytatódott. Eszegettünk, iszogattunk, beszélgettünk. Jól éreztük magunkat.
Istennek legyen hála az eltelt évadért, és Őrá bízzuk a következő időszakot is.
Horváth Eszter a felnőtt látássérültek csoportja részére autóbuszos kirándulást szervezett június 13-án, szombaton Balatonfüredre és Tihanyba. A programra meghívta az Együttlátók Alapítványt is, mi pedig a meghívásnak örömmel tettünk eleget.
Az indulás 8 órakor volt a Batthyány térről, a Szent Anna templom elől külön autóbusszal. Nagyon jó utunk volt. Az időjárás is kedvezett kiránduló csapatunknak. Először Balatonfüreden a kerektemplomot kerestük fel, majd a Balatonpartra is lementünk, a Tagore-sétányra. A sétány első fáját annak névadója, Rabindranath Tagore Nobel-díjas indiai költő, festő és polihisztor ültette el, aki 1926-ban a balatonfüredi Állami Szívkórházban nyerte vissza egészségét. Tagore fája és mellszobra a füredi kikötőt a szívkórháztól elválasztó sétány elején található. A tóparti sétány Balatonfüred egyik legszebb szakasza. Sok-sok rózsát is megtapinthattunk, megillatolhattunk séta közben. Ezután idegenvezetéssel megnéztük a Jókai Mór Emlékházat. Fantasztikusan érdekes és információgazdag tárlatvezetésben részesültünk.
Ezt követően Tihanyba mentünk. Itt először megebédeltünk, majd a felújított Tihanyi Apátságot tekintettük meg szintén idegenvezetéssel. Az altemplomba is lementünk, ahol megtapinthattuk I. András király sírjának fedlapját, melyet kardra emlékeztető kereszt díszít.
A hazafelé út is zökkenőmentesen sikerült, 19 órára érkeztünk meg Budapestre, a Szent Anna templomhoz.
Köszönjük szépen Horváth Eszternek a precízen összeállított, érdekes programot, valamint annak időben történt megvalósítását.
Örülünk, hogy együtt kirándulhattunk a Batthyány téri látássérültek csoportjával.
Június 20-án, szombaton délelőtt ismét játékklubot tartottunk az Együttlátók Alapítvány székhelyén, melynek fókuszában most a csapatépítő játékok voltak. Mivel ez volt az évad utolsó játékklubja, nemcsak a szervező készült néhány új játékkal, hanem a résztvevők is kívánhattak a már ismert és általuk kedvencnek titulált játékokból. Nem voltunk sokan, hiszen mindössze hatan jöttünk össze, ugyanakkor egy vidám, sok nevetést generáló, izgalmas játékokban bővelkedő közös játékalkalomhoz éppen elegen.
A játékvezető újfajta játékokkal is előrukkolt, így a "Rejtélyes kapcsolatok" és az "Ellentétpárok egy kis csavarral" címet viselő nyelvi játékokkal, melyek megtornáztatták az agyunkat. De közkívánságra tapsoltunk és számoltunk is, és az úgynevezett "Flúgos futam" című, mozgásos játékunk is előkerült. Ami a meglepetést okozta, hogy ezt a játékszabályt évekkel ezelőtt közösen alkottuk meg, és lám: most újra módosítottunk a játékszabályon! Így mind a hatan részt tudtunk venni benne. Sokat nevettünk, jól éreztük magunkat!
Szeptemberben folytatódik a játékklub az Együttlátóknál! Mindenkit szeretettel hívunk és várunk.
Kormos Zita és Gerstenmajer György szervező munkájának köszönhetően június 20-án, szombaton délután ismét összegyűltünk az Együttlátók Alapítvány székhelyén, hogy olvassunk. Hogyan? Mindenki úgy, ahogyan tud: Braille-írásban vagy síkírásban, nagyítóval vagy szemüveggel, esetleg szabad szemmel. Az Olvasósarok témája Móricz Zsigmond élete és munkássága volt.
Jó szokásunkhoz híven irodalmi élményekben nagyon gazdag délutánt töltöttünk együtt. Móricz Zsigmond életén túl régről jól ismert műveiből hallhattunk részleteket, mint például a Légy jó mindhalálig című ifjúsági regényéből, de novellák, verses mesék is elhangoztak, sőt Móriczról szóló írások is. Megállapítottuk, hogy amennyire küzdelmes sorsú ember volt Móricz, olyan mély és elgondolkodtató írások kerültek ki tolla alól. Többször nehéz volt megszólalnunk a felolvasások után, melyek megérintették a szívünket.
Szeptemberben újra fogunk közösen olvasni.
Már most hívjuk Önt is, vegyen részt az Olvasás világnapi Olvasósarok programunkon, melyet szeptember 7-én, délután fogunk megrendezni!
Olvasásra fel! Mikor? A 21. században is!
Június 21-én, vasárnap az Együttlátók Baráti Köre felkerekedett, vonatra ült, és Vácra kirándult. A kiruccanás ötletgazdája Buda Mária Magdolna volt, a többiek pedig lelkesen csatlakoztak hozzá. A cél maga az együttlét volt és a kimozdulás, a közös séta örömének megtapasztalása.
Vác utcái ismerősként üdvözölték a kirándulókat, akik sétálgattak, beszélgettek, és végül betértek a kedvenc cukrászdájukba egy kis hideg finomságot fogyasztani. Ezután Zebegénybe mentek, ahol a palacsintázást és lángosozást követően hosszú és kellemes sétát tettek a Duna-parton. Ez az együttlét nem egy előre szigorúan megtervezett menetrendszerinti program teljesítéséről szólt, hanem a spontaneitásról, a rugalmasságról és a könnyed, feszültségmentes időtöltésről és a jó hangulatról. Kényelmesen utaztak hazafelé is, és örömükre még az esti vihar előtt mindenki biztonságosan hazaérkezett.
Köszönjük Magdika aktivitását, szervező munkáját és minden résztvevő együttműködését.
A Vakmisszió nyári csendes hete idén is megrendezésre került 2026. június 22--26. között a megszokott helyen, Tahitótfaluban, a Sion-hegye Református Konferencia-központban. Az idei téma a zarándokzsoltárok volt. A táborrésztvevőknek gazdag és változatos programokat nyújtottak a szervezők. Volt benne játékos vetélkedő, táncos-mozgásos program, egésznapos kirándulás Visegrádra és ennek keretében hajókázás a Duna-kanyarban és bobozás, ugyanakkor a hét során a lelki témára is nagy figyelmet fordítottak.
Június 25-én, csütörtökön délelőtt Nógrádiné Kovács Alexandra, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Vakmisszió Misszióvezető lelkipásztora meghívásának eleget téve Miklós Tibor a Bartimeus Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke, valamint Bieber Mária az Együttlátók Alapítvány elnöke szolgált igehirdetéssel. A 124. és 125. zsoltárokból készültek fel. A táborvezető nagy szeretettel fogadta a vendégeket. A hangszerekkel kísért dicsőítő énekek után került sor a tanításokra, melyeket a jelenlévők nyitott fülekkel és nyitott szívvel hallgattak. A 124. zsoltár záró mondata megerősít bennünket abban, hogy "Segítségünk az Úr nevében van...", aki az eget és a földet alkotta, és mindvégig gondot visel ránk. Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? A 125. zsoltár nagyszerű tanúságtétel arról, hogy Isten védelmezi övéit. "Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint Sion hegye, amely nem inog meg, hanem áll örökké." (Zsolt 125, 1) Miklós Tibor találóan állapította meg, hogy ez a zsoltár nagyon illik a helyszínhez is, hiszen a Sion-hegye Református Konferencia-központban voltunk.
Köszönjük Nógrádiné Kovács Alexandra meghívását, köszönjük a szolgálatot követő csoportos beszélgetésben való részvétel lehetőségét és a finom ebédet is. Miklós Tibornak külön köszönettel tartozunk azért, hogy az utazásban segítséget nyújtott.
Június 27-én, szombaton kedves vendégek látogattak el az Együttlátók Alapítvány székhelyére: József atya előző szolgálati helyeiről három bevállalós hölgy fogadta el meghívásunkat. Mindhármuknak az Együttlátók csapata sokat köszönhet, hiszen egyrészt az elmúlt években szervezett salgótarjáni kirándulások, másrészt a bárnai nyári tábor, harmadrészt a zagyvarónai és bárnai orgonakoncertek apropóján találkoztunk velük, és megtapasztalhattuk szeretetteljes figyelmességüket, segítőkész hozzánk állásukat, önzetlen elfogadásukat.
Ezúttal az Együttlátók Alapítvány székhelyén először játszottak a tisztelt egybegyűltek, majd József atya konyhaművészetének köszönhetően ebédeltünk, kávéztunk, mármint az, aki akart, majd felkerekedtünk, és meglátogattuk a Szépművészeti Múzeumot. A múzeumban megcsodáltuk magát az épületet, és két kiállítást is megtekintettünk.
Végül vendégeink hazaindultak, mi pedig fagylaltozni mentünk.
Nagyon köszönjük az örömteli együttlétet, a közös nevetéseket, a kimozdulást.
A bodajki plébánia június 28-ára "akadálymentesített zarándoklatot” hirdetett a különböző fogyatékossággal élő személyek részvételére számítva. Az Együttlátók Alapítvány képviseletében Bieber Mária csatlakozott a VGYHE hétfős zarándokcsoportjához. Ezúton is köszönjük szépen az utazás és minden részlet egyeztetését és megszervezését, valamint gördülékeny megvalósítását, a csoporttagok nyitottságát, kedvességét és befogadását.
A Déli pályaudvarról indult a vonatunk, Székesfehérvárról a szervezőktől mikrobuszos segítséget kaptunk a zarándoklat helyszínére történő eljutásban. A kegyhelyen Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepéhez kapcsolódva szervezték meg ezt a katolikus búcsús zarándoknapot. Az ünnepi szentmise 10 órakor kezdődött , melyet Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök úr, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrált. A püspök atya bevezetőjében Szent Lőrincre hivatkozva a különböző sérültséggel élő embereket az Egyház kincseinek nevezte. Szentmise után először megkerültük a bodajki Segítő Szűz Mária oltárát; majd meleg ebédet kaptunk, finom gulyásleves, kenyér és pogácsa, valamint sós és édes sütemények kerültek az asztalra. A kánikulában külön jólesett a behűtött, palackos ásványvíz.
Ebéd után került sor a kegyhely rövid bemutatására, és Mórocz Tamás plébános atya gyönyörű orgonakoncertjére.
A kegyhely 2020-ban megvalósult felújítása során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a mozgásukban akadályozott vagy más módon támogatást igénylő testvérek is akadálymentesen érkezhessenek, otthonra találjanak és megismerhessék a kegyhely szépségét.
A hazautazás is flottul sikerült.
A hőségriadó ellenére szép és gazdag lelki élményekben volt részünk, miközben fizikailag is biztonságban érezhettük magunkat a légkondicionált járműveken, a hűvös templomban, az étkezés árkádos helyszínén. Köszönjük a bodajki plébános úr és segítőinek az ünnep megszervezését.
Az Együttlátók Alapítvány részéről szeretettel bíztam a bodajki Segítő Szűz Mária gondjaira Hummel Kornél, a vakok papjának ügyét, aki 97 évvel ezelőtt ezen apostolfejedelmek ünnepén szenteltek pappá.
Bízunk abban, hogy van olyan programunk, mely felkeltette az érdeklődését.
Programjainkról és a részvétel feltételeiről részletesebb leírást talál honlapunk Programok almenüjében, melyet érdemes legalább az évad elején minden évben elolvasnia.
Jelentkezzen, és jöjjön el kiválasztott programunkra.
Írjon nekünk az:
info@egyuttlatok.hu
e-mail címen.
Köszönjük érdeklődését és részvételét.
Együttlátók Csapata